2012. július 2., hétfő

Újra ehetek! Hazacipelt ízek

Szeretek utazni, mert késöbb mindíg emlékeztethetem magam a különbözö helyeken töltött idöre valamelyik étel utángyártása révén. Legutóbbi kis kirándulásom pedig nem csak emiatt lett emlékezetes. Pusztán két hétig nem tudtam enni, köszönhetö valamely vírusnak, és a kivizsgálás, majd terápia céljából elrendelt alig-étrendnek. Néhány nappal késöbb, amikor éppen újra kezdtem emlékezni arra, hogy milyen is egyáltalán kívánni az ételeket, továbbtanulási terveim megvalósításához Veszprémbe indultunk a szüleimmel.
A város csodaszép, a felvételi is jól sikerült, hétágra sütött a nap, minden adott lett volna egy szuper ebédhez. A feltételes mód sajnos a választott étterem miatt csúszik be, ugyanis a három kiválasztott fogásból egyetlen egyet sikerült eltalálniuk. Azt viszont annyira, hogy kerek kettö nappal késöbb legyözhetetlen vágyat éreztem, hogy megpróbáljam reprodukálni. 
Erdei gombás tagliatelle aszalt paradicsommal és fehérborral - most mondja bárki, hogy nem gyönyörü még olvasni is!

Mellesleg pontosan egy éve vár rám egy igazi, hajdanán Olaszországból hozott tésztagép, na most aztán tuti, hogy legközelebb nem felejtem el átköltöztetni magamhoz!

Elökészítésre csupán annyi szükség van, hogy ha szárított erdei gombát sikerült vásárolni, nem pedig frisset (én vállalom, hogy a belvárosi rohanásban nekem "csak" ennyire futotta az energiámból), akkor le  kell öblíteni, és egy órára be kell áztatni.

A kézzel készített, kifejezetten rusztikus tagliatelléhez összedolgoztam

30 deka durumlisztet
3 tojást
egy csipet sót
és nagyjából 2-3 evökanál olivaolajat.
Elég kemény gyurmagolyót kell kapni, és több recept is azt ajánlotta, hogy mindenképpen gyúrjuk pár percig. Én is ezt tettem, aztán fél órára betettem pihenni a hütöbe.






A tésztához a következö finomságokból készítettem a feltétet:


Egy fej vörös hagyma
két gerezd fokhagyma
egy doboz szárított vagy nagyjából 30 deka friss erdei gomba
15 deka olajos aszalt paradicsom
egy dl száraz fehérbor
egy-két evökanálnyi vaj
kakukkfü, só, bors és hosszúbors


A hagymát apróra vágtam, és kevés olivaolajon üvegesre pároltam. A két gerezd fokhagymát félbevágtam, hogy a végén könnyü legyen kihalászni, és így csak finoman járuljon hozzá az összhatáshoz.
A gomba levét leöntöttem (a tészta fözölevébe irányítottam biztos ami biztos), és rádobtam a hagymára a felcsíkozott azalt paradicsommal együtt.
Néhány kavarintás után hozzáöntöttem a bort, megfüszereztem és 3-4 perccel késöbb egy kevés vajjal dúsítottam a levét.

Mindeközben aznapi segítöm szép vékonyra kinyújtotta az elözöleg két részre osztott tésztát, és fél-egy centis szélesmetéltet próbált alkotni, több-kevesebb sikerrel. A lobogóan forró vízben 3-4 perc alatt al dente állapotúra föztük.

Amikor a gombás keverék is kész lett, belekevertem a tésztát, majd mégegyszer jól átforrósítottam.
Utólag jutott eszembe, hogy esetleg illett volna hozzá pirított fenyömag, de parmezánnal is kifejezetten istenire sikeredett! A bor pedig ugyebár adta magát kísérönek.

Amint pedig legyözöm a technika fránya ördögét, meglesz az igazi kép is....
Update: meglett a kép. Utólag is megdobogtatja a... gyomrom :D


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése