Magyar virtus

A következö recept számomra igazából nem egy nagy dolog, de a legtöbben, akiknek említettem, hogy töki pompost, azaz kenyérlángost csináltam, nagy szemekkel néztek rám, hogy nahát....

A háttértörténet sem igazán egzotikus: szeretem, nagyon finom és könnyen elkészíthetö. A hétvégén volt szerencsém egy társaságban egyetlen magyarként brillírozni ezzel a kifejezetten egyszerü, de annál házisabb jellegü és laktató gyönyörüséggel.

A tészta kenyérhez, pizzához is használható, persze ennél decensebb mennyiségben:

1 kg sima liszt
1 kocka élesztö
2 evökanál cukor
4 evökanál olaj
1 csipet só
kézmeleg víz

Az élesztöt felfuttattam egy csésze meleg cukros vízben, letakarva hagytam érni egy kicsit. Addig a lisztre rálocsoltam az olajat, majd pár perc elteltével beleöntöttem az élesztöt. Szépen elkezdtem kézzel gyúrni, mindíg csak pici vizet hozzáadva, amíg szép, puha tésztát kaptam. Érdemes néhány percig gyömöszkölni, igazán finom lesz töle. Letakartam, és jó fél órára magára hagytam. Kezdök kedvéért elmondom, hogy itt még nem szabad sózni, hogy az élesztös maszlag szépen megkeljen.

Amíg a tészta pihent-nött, elökészítettem a rápakolandó finomságokat:

2 hegyes zöldpaprikát (aki nem szereti a csípöset, természetesen csinálhatja felesben vagy teljesen csemege paprikával is)
20 dkg juhtúrót
3 közepes pohár tejfölt (a laktózmentes kicsit kímélöbb, ha valaki ettöl fél)
egy rúd lángolt kolbászt
úgy 30 dkg húsos szalonnát
3 fej hagymát (lila vagy vörös, esetleg keverve, amit találni otthon)
és 25 dkg sajtot (sima vagy füstölt, kinek hogy)

A zöldségeket felkarikáztuk, a juhtúrót összekevertük a tejföllel, a kolbászkarikákat és a kockázott szalonnát pedig egymás után megpirítottuk serpenyöben, csak úgy, a saját zsírja elég hozzá.

Miután a tészta megkelt, megsóztam, megfeleztem és felezve a két adagot egy-egy nagy tepsire szépen kiterítettem. Èrdemes lisztezett felületen, sodrófával csinálni... A vastagsága ízlés kérdése, de szerintem a töki pompos konkrétan jó masszivan finom. Arra figyelni kell, hogy sülés közben azért ugye még kicsit nöni fog! Az elömelegített, 220-240 fokos sütöbe betoltam, pár perc alatt szépen halványbarnára sül. Ez ezért fontos, mert így nem ázik el, amikor utána jó vastagon beborítjuk a bryndzás tejföllel. Ahogy a pizzát, a kenyérlángost is szépen megpakoljuk: hagyma, paprika, a pirított kolbász és szalonna, reszelt sajt. Aki kellöképpen hedonista és/vagy nem diétázik, a húsok visszamaradt kevés zsírját is rálocsolhatja.

Ezután már csak vissza kell tenni a sütöbe, amíg a sajt nyúlós-ropogósra pörkölödik a tetején. Ha a tejfölböl marad a végén, a töki pomposunk csípösségét és a kezdeti forróságát lehet vele enyhíteni!

Képet esélyem sem volt löni róla, a két tepsinyi adag is szempillantás alatt elfogyott!

Mindentbelegyorsvacsi péntek estére

Ez volt az a hét, amikor eddig (vagyis péntek estig) tulajdonképpen semmi konstruktívat nem sikerült alkotnom az irodán kívül töltött idöben, hacsak nem számítjuk azt az egyetlen órácskát, amíg egy kökemény edzö próbált kicsit pozitívan hatni sudár alkatomra. Kevés alvás, döglesztö meleg, meló, pasik, bürokrácia... És mindezek után este fél nyolc környékén, szinte totális üres hütöm mellett elsétálva rájöttem, hogy éhes vagyok, úgy rendesen.

Szerintem ez az a pont, ahol a jó és tapasztalt háziasszonyok elöszednek valami hiperszuper remekmüvet a mélyhütöböl, a konyhaszekrény mélyéröl, esetleg emelt fövel betámadják a legközelebbi közértet. Nálam sem a jó volt a hiba, szimplán a világ összes pénzéért sem tettem volna ki a lábam a 38 fokos utcára. A miniatür frigómból már megdézsmáltam a finomságokat, befözött lecsóm és más hasonló tartalékom pedig még nincs.

DE itt-ott lapult még néhány használható alapanyag:

egy 40 dekás csomag kevert gomba

7-8 közepes krumpli

egy marék zöld olivabogyó

3-4 szelet szárított sonka
egy csipetnyi tetszöleges füszer
(hagymám nem volt, máskülönben egy nagy fej ment volna még bele)

Sorjában
- a lesikált és szeletelön vékonyra karikázott krumplit forró serpenyöben megsütöttem egy kevés olajon, kiszedtem tányérra
- a nagyobb szeletekre vagy félbe vágott gombákat ugyanabban az edényben, olaj nélkül átpirítottam, szintén félretettem
- a felcsíkozott sonkát és a felezett olivabogyót is átforgattam.

Végül ment vissza a serpenyöbe az egész, egy átforgatás, és a füszer. Eszembe jutott, hogy lapul a konyhaszekrényem tetején egy csodálatos csomag, amelyet egy nem régi, de annál kedvesebb, gasztrovonalon szintén elvetemült és lelkes barátnömtöl kaptam ajándékba, amolyan tesztelési célzattal. Win-win szituáció ez, mert újabb 20 kis tasak vár arra, hogy mindenféle kontextusba helyezve ehetöt varázsoljak belölük, többek közt hosszú és szecsuáni bors, cékla- és spenótpor, füszersók, paradicsomkocka.... ök pedig várják a véleményt és az ötleteket. Szeritntem most igazán megérett a dolog egy kis ingyenreklámra, tessék megnézni öket itt az arcok könyvén - jó minöség, kicsi, barátságos és motivált csapat.

Brazil füszersót választottam, kicsit pikáns, kellöen megadta a szamba feelinget. Buli indul, mit nekem alvás :)

Újra ehetek! Hazacipelt ízek

Szeretek utazni, mert késöbb mindíg emlékeztethetem magam a különbözö helyeken töltött idöre valamelyik étel utángyártása révén. Legutóbbi kis kirándulásom pedig nem csak emiatt lett emlékezetes. Pusztán két hétig nem tudtam enni, köszönhetö valamely vírusnak, és a kivizsgálás, majd terápia céljából elrendelt alig-étrendnek. Néhány nappal késöbb, amikor éppen újra kezdtem emlékezni arra, hogy milyen is egyáltalán kívánni az ételeket, továbbtanulási terveim megvalósításához Veszprémbe indultunk a szüleimmel.

A város csodaszép, a felvételi is jól sikerült, hétágra sütött a nap, minden adott lett volna egy szuper ebédhez. A feltételes mód sajnos a választott étterem miatt csúszik be, ugyanis a három kiválasztott fogásból egyetlen egyet sikerült eltalálniuk. Azt viszont annyira, hogy kerek kettö nappal késöbb legyözhetetlen vágyat éreztem, hogy megpróbáljam reprodukálni. 

Erdei gombás tagliatelle aszalt paradicsommal és fehérborral - most mondja bárki, hogy nem gyönyörü még olvasni is!

Mellesleg pontosan egy éve vár rám egy igazi, hajdanán Olaszországból hozott tésztagép, na most aztán tuti, hogy legközelebb nem felejtem el átköltöztetni magamhoz!

Elökészítésre csupán annyi szükség van, hogy ha szárított erdei gombát sikerült vásárolni, nem pedig frisset (én vállalom, hogy a belvárosi rohanásban nekem "csak" ennyire futotta az energiámból), akkor le  kell öblíteni, és egy órára be kell áztatni.

A kézzel készített, kifejezetten rusztikus tagliatelléhez összedolgoztam

30 deka durumlisztet
3 tojást
egy csipet sót
és nagyjából 2-3 evökanál olivaolajat.
Elég kemény gyurmagolyót kell kapni, és több recept is azt ajánlotta, hogy mindenképpen gyúrjuk pár percig. Én is ezt tettem, aztán fél órára betettem pihenni a hütöbe.

A tésztához a következö finomságokból készítettem a feltétet:


Egy fej vörös hagyma
két gerezd fokhagyma
egy doboz szárított vagy nagyjából 30 deka friss erdei gomba
15 deka olajos aszalt paradicsom
egy dl száraz fehérbor
egy-két evökanálnyi vaj
kakukkfü, só, bors és hosszúbors

A hagymát apróra vágtam, és kevés olivaolajon üvegesre pároltam. A két gerezd fokhagymát félbevágtam, hogy a végén könnyü legyen kihalászni, és így csak finoman járuljon hozzá az összhatáshoz.

A gomba levét leöntöttem (a tészta fözölevébe irányítottam biztos ami biztos), és rádobtam a hagymára a felcsíkozott azalt paradicsommal együtt.

Néhány kavarintás után hozzáöntöttem a bort, megfüszereztem és 3-4 perccel késöbb egy kevés vajjal dúsítottam a levét.

Mindeközben aznapi segítöm szép vékonyra kinyújtotta az elözöleg két részre osztott tésztát, és fél-egy centis szélesmetéltet próbált alkotni, több-kevesebb sikerrel. A lobogóan forró vízben 3-4 perc alatt al dente állapotúra föztük.

Amikor a gombás keverék is kész lett, belekevertem a tésztát, majd mégegyszer jól átforrósítottam.

Utólag jutott eszembe, hogy esetleg illett volna hozzá pirított fenyömag, de parmezánnal is kifejezetten istenire sikeredett! A bor pedig ugyebár adta magát kísérönek.

Amint pedig legyözöm a technika fránya ördögét, meglesz az igazi kép is....
Update: meglett a kép. Utólag is megdobogtatja a... gyomrom :D