Rövid müncheni tartózkodásom újabb állomásához érkeztem, hogy egészen pontos legyek, az ötödikhez. Ennyi lakásban fordultam meg ugyanis december közepe óta, nagyrészt tudatosan, máskor pedig kényszerböl, de ez egy hosszú és kevésbé vicces történet, nem ide tartozik. (Mindenesetre fehívnám minden nö figyelmét, hogy vannak férfiak, akik a szabad szobát nem csak a költségmegosztás miatt szeretnék kiadni, és erröl "elfelejtenek" elöre szólni...) A lényeg, hogy a rosszabb után szerencsére most egy nagyon jó periódusba sikerült átnyargalnom, három új lakótársam kifejezetten kedves, élettel teli fiatalok, így öröm este hazajönni a munkából. Tekintve, hogy igencsak magamban voltam mostanság, a megnövekedett létszám azonnal fözésre sarkallott, és itt meg is kell jegyeznem, hogy DE, igenis az elmúlt hetekben is föztem néhány alkalommal, csak hát sietös és egyszerü recepteket, amikkel nem feltétlenül szerettem volna untatni senkit. Ha valaki mégis érdeklödik egy szimpla szárított sonkás paella, zöldcurry-s kókuszos leves vagy egy mangólekváros-csokiöntetes palacsinta iránt, állok elébe!
Egy szónak is száz a vége, újdonsült kis társaságommal is mellékesen közöltem, hogy szerda estére lehet hogy összeütök valamit, aztán aki esetleg a konyha felé jár és megkívánná a föztömet, önkiszolgáló jelleggel nyugodtan vacsorázzon meg. Ennek az lett a vége, hogy amikor hazaértem a munkából, kettejük egy plusz fövel kiegészülve már izgatottan ücsörögve lesték egy kis kupacban, hogy akkor most mi is fog történni. Még szerencse, hogy megrögzött szokásomhoz híven másfélszer annyi hozzávalót vettem, mint amennyi szükséges, így aztán azt este végül egy nagyon kedves, borozós-falatozós hat fös társasági eseménnyé nötte ki magát.
Karamelizált füszeres mangó salátával
Két nagyobb, érett mangó
egy nagy fej lilahagyma
méz
egy piros chili
füszerek: római kömény, szecsuáni és hosszúbors, nigella, só
egy csomag ruccola
egy fej jégsaláta
egy citrom leve és a csíkokra vágott héja
balzsamecet krém
olivaolaj
szezámolaj
méz
só és örölt bors
Kecskesajttal töltött ínyenc párnácskák
a tésztához
1 kg liszt
egy kocka élesztö
3 tojás
3 dl tej
10 dkg vaj
két evökanál cukor
só
a töltelékhez pedig
25 dkg puhább, érett kecskesajt
lilafüge-mustár (nekem ilyen van)
szeletelt mandula
még egy tojás
Az élesztöt felfuttattam a cukros tejben, majd a tészta többi hozzávalójával (kivéve a sót) összedolgoztam, és fél-egy órát hagytam kelni. A sütöt begyújtottam melegedni 180-200 fokra.
Ezalatt a salátához kikevertem a dresszinget (hogy mi milyen arányban menjen bele, ki-ki a maga száize szerint eldöntheti), összevagtdaltam-megmostam a zöldeket, a mangókat meghámoztam és felkockáztam, valamint felvágtam a hagymát - ilyenkor jobban szeretem, ha nem túl apró, így a megfelezett fejet még négyrét kaszaboltam.
A tésztát megsóztam és mégegyszer jól meggyömöszöltem, majd kisebb, majdnem tebiszlabda méretü golyókra osztottam és kézzel laposra nyomkodtam-húztam öket. A közepükre tettem egy teáskanálnyi fügemustárt és egy-egy szelet kecskesajtot, majd ráhajtottam a széleket és szép kis négyszögletü párnákra formáztam öket, ügyelve arra, hogy a sajt sehol ne folyhasson ki. A tetejüket megkentem felvert tojással és megszórtam mandulával.
Mialatt az elsö adag sajtos párna sült, szára serpenyöbe dobtam a hagymát, és amikor félig megpirult, rádobtam a durvára tört füszereket, a mangót, a kimagozott és felcsíkozott chilit és úgy 4 evökanál mézet. A lehetö legmagasabb lángon hagytam összekaramelizálódni.
Mivel terülj-terülj asztalkám jelleggel falatoztunk, minden külön került az asztalra, de azt hiszem fele mennyiségü hozzávalókkal egy visszafogottabb két személyes vacsora lehet belöle. Ebben az esetben a salátára halmoznám a mangót, meglocsolnám az öntettel és mellé fejenként két puffanccsal tálalnám.
Ja, fotó az nincs, a nagy nyammogásban elfelejtettük....
_________________________________________________________________________________
