2012. november 11., vasárnap

Lelkiismeretes ultracsokinasi

Szégyelem magam, jópár napot kihagytam a blogon, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ezidö alatt ne föztem volna, de megosztás szempontjából nem volt igazán releváns történés. (Más fronton annál inkább, ezért is a hallgatás...)

Ma viszont barátnözös-nassolós koratéli délutánt tartottunk, és napok óta tervezgettük, hogy egy közös sütéssel koronázzuk meg a programot. Bevallom, hogy brownie-t még sosem sütöttem, de arányaiban rengeteg csoki és kevés liszt kell bele, ennél több magyarázatot nem is füznék a választásunkhoz!

Karamellás-diós brownie, liszt nélkül

10 dkg étcsoki
10 dkg vaj
10 dkg keserü kakaópor
5 cl csokiszirup
4 tojás
15 dkg melaszos barnacukor
2 csomag vaníliás cukor
8 dkg finomra darált zabpehely
8 dkg durvára darált dió (azt hiszem bármely mogyoróval vagy pisztáciával is legalább ennyire jól sikerülhet)
egy csipet só
legalább egy marék tejkaramella

A csokit, a kakaóport és a vajat vízgöz fölött összeolvasztottuk. A tojásokat a cukorral jó habosra vertük, belekevertük a karamell kivételével az összes többi hozzávalót. Kivajazott, kilisztezett tepsibe öntöttük és megszórtuk a kis darabokra vágott tejkaramellával. 180 fokon kereken 20 perc alatt megsült, a tüpróbánál kicsit még ragacsos maradt.

Ahogy a nagykönyvben meg van írva, melegen, fagyival tálaltuk (elöször).


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése